Ritmus: Koreográfus az Összhangban a Fenntartható Közlekedéssel és a Vidékfejlesztéssel
A koreográfus nemcsak a színpad mestere, hanem az élet összetett mozdulatsorainak is dirigense lehet. Különösen akkor, amikor a fenntartható közlekedés és vidékfejlesztés ritmusát kell tökéletes összhangba hozni. Ahogyan a koreográfus megérzi a zenét, s értelmet ad a mozgásnak, úgy kell a közlekedés és fejlődés kérdéseire is érzékenyen reagálnunk – megkomponálva egy élhetőbb, fenntarthatóbb jövőt.
Az élet ütemei vidéken másként csengenek, mint a városi forgatagban. A távlatok nagyobbak, az utak hosszabbak, és a kapcsolat a természettel jóval közvetlenebb. Itt válik igazán fontossá, hogy a közlekedés ne csupán célszerű legyen, hanem környezetbarát is. Egy jól megkomponált közlekedési rendszer – mintha egy koreográfus munkája lenne – összehangolja az egyéni igényeket a kollektív felelősséggel. Elektromos buszok, kerékpárutak, megosztott közlekedési formák: mind olyan elemei ennek a táncnak, amelyek új ritmust adhatnak a vidéki életnek.
Ahogy a tánc is az egyensúlyról szól, a vidékfejlesztés is akkor lesz sikeres, ha egyensúlyban van a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a természet megőrzése. A koreográfus ebben a folyamatban olyan, mint egy közösségi tervező: érzékeli a helyiek rezdüléseit, és képes arra, hogy egy olyan jövő vízióját alkossa meg, ahol az emberek élni és fejlődni akarnak – anélkül, hogy pusztítanák a környezetüket.
Gondoljunk csak bele: milyen lenne, ha minden falu és kisváros saját koreográfusává válna a fejlődésnek? Olyan emberekké, akik felismerik, hogyan tud egy egyszerű közlekedési fejlesztés – például egy rendszeresen járó mini busz – új lehetőségeket vinni az elszigetelt térségekbe. Hiszen a közlekedés nemcsak fizikai, hanem szociális mozgást is jelent: összekapcsolja az embereket, a szolgáltatásokat, a kultúrát és a lehetőségeket.
A fenntarthatóság ma már nem választható lehetőség, hanem alapfeltétel. Ám ehhez szemléletváltás is szükséges. A koreográfus szemével látni annyi, mint meglátni a részletek fontosságát a nagy egészben: nem elég egy gyorsvasút, ha nincs utána bicikliút vagy jól szervezett vidéki tömegközlekedés. A mozdulatok sora csak akkor válik tánccá, ha minden elem pontosan a helyén van, s időben történik. Ugyanez igaz a fejlesztésekre is.
És mi mindannyian részesei vagyunk ennek a koreográfiának. Minden döntés, amit nap mint nap meghozunk – hogy hogyan közlekedünk, hol vásárolunk, vagy hogy támogatjuk-e a helyi fejlesztéseket – egy lépés ezen a kottán. A koreográfus tehát nem csupán a táncosokat irányítja, hanem minket is emlékeztet arra, hogy minden mozdulat számít. Mert a ritmus, amit közösen teremtünk, meghatározhatja a jövőt, amit együtt képzelünk el.