A vidéki közlekedés, mint élő próbaterem
A próbaterem szó hallatán legtöbben egy csendes pincét vagy hangszigetelt stúdiót képzelünk el, ahol zenészek keresik az összhangot. Vidékfejlesztési szemmel azonban a falusi utcák, a dűlőutak, a buszmegállók és a bicikliutak ugyanilyen kísérleti terekké válhatnak. A kategória, amelyben gondolkodunk – Egyensúly – azt sugallja, hogy a fenntarthatóság nem végpont, hanem folyamatos, finomhangolt folyamat, akárcsak egy zenekar próbája. A jó közlekedési rendszer nem harsány szólamokból, hanem harmonikus, egymásra épülő ritmusokból áll.
Kihívások, amelyek hangolást igényelnek
- Sűrűbb menetrendek nélkül a vidéki lakosok munkahelyhez jutása nehézkes.
- A tömegközlekedés sokszor nem illeszkedik a mezőgazdasági és turisztikai szezonális igényekhez.
- A fiatalok elvándorlása tovább ritkítja az utasforgalmat, s ezzel a szolgáltatások életképességét.
Ezek a problémák mind rezgő húrok egy képzeletbeli zenében. Ha valamelyik hamisan szól, az egész dallam kibillen. Ezért kell a vidéket próbateremként kezelni, ahol bátran kísérletezünk alternatív megoldásokkal.
Innovatív hangszerelés – gyakorlati lehetőségek
1. Rugalmas menetrendek
Az okostelefonos applikációkkal előrendelhető buszok és telekocsik már nem sci-fi. Egy faluban akár néhány kattintással összegyűjthető a kritikus utasszám, amely elindítja a járatot. A közlekedési szolgáltatók így élő adat alapján szabják a menetrendet, ami egyszerre csökkenti a károsanyag-kibocsátást és növeli a szolgáltatás színvonalát.
2. Mikromobilitási állomások
Egy kerékpár- vagy e-rollerpark az iskola udvarán, a könyvtár mellett különféle korosztályokat mozdít ki a személyautó komfortzónájából. Az elektromos rásegítésű bringák hegyes-dombos térségekben is reális alternatívát nyújtanak, és ráadásul a mozgás örömét is visszacsempészik a hétköznapokba.
3. Közösségi csomagszállítás
A kisbusz nemcsak utasokat, hanem csomagokat is vihet. Ha a termelők terménye, a kézművesek portékája a menetrendszerinti járattal jut el a városi piacra, az egyszerre tehermentesíti az úthálózatot és csökkenti a szállítás költségét.
A szinergiák hangzása
A próbaterem mentalitás lényege, hogy a vidék lakói, vállalkozói és önkormányzatai közösen hangolják össze az egyes „hangszereket”. A jó közlekedési fenntarthatóság nemcsak környezetvédelmi, hanem szociális és gazdasági előnyöket is hoz: kevesebb üresjárat, több helyi munkahely, jobb turisztikai élmény. Ha a buszsofőr, a falugazdász és a helyi IT-fejlesztő ugyanabban a zenekarban játszik, létrejön az, amit az Egyensúly kategória képvisel – a közösen teremtett harmónia.
Mérföldkövek és visszhangok
A próbák során folyamatosan mérjük a „zene” visszhangját: mennyi CO₂-t takarítottunk meg, hány új utas szállt fel, mennyivel csökkent a személyautó-függőség? Az így gyűjtött tapasztalatokból országos szintű repertoár állítható össze, amelyet más régiók is átvehetnek. Olyan kottát írunk, amelyben minden vidék megtalálhatja a saját szólamát.
Ha a közlekedés a vidék próbaterme, akkor minden induló busz, kerékpáros és furgon egy-egy hang a fenntarthatóság szimfóniájában. És ahogy egy jól sikerült próbánál, itt is az a cél, hogy a következő fellépés – vagyis a mindennapok – már tiszta, kiegyensúlyozott dallamként szólaljon meg.